Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában, Tiszában, Körösökben, állóvizek közül a Balatonban a Velencei-tóban, a Tisza-tóban nagy állományban élnek). Ormányszerűen előrenyújtható szájával az iszapban keresi táplálékát, csigákat kisebb kagylókat, árvaszúnyoglárvát, amely a legsikeresebb csalija is. Mint szájállása is elárulja élelmét elsősorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, ritkán feljön a felszínre is főleg a hajnali órákban. Növekedése táplálékban gazdag vizekben gyors, testhosszúsága elérheti a 40-50 centimétert és testtömege a 4-5 kilogrammot is.
A keszegfélék valamelyik alfaja hazánk valamennyi horgászvizében megtalálhatóak.
További fajtái:
Karika keszeg: gyakori fogása csendes homokos, agyagos fenekű vizet sejtet, páros úszóinak töve vöröses.
Bagoly keszeg: szájára boruló tompa orra alapján lehet megkülönböztetni a többiektől.
Lapos keszeg: A Tiszában nagyon szép állománya él. Húsa nagyon szálkás, mérete 20-30 cm és 30-50 dkg.
Vörösszárnyú keszeg: Teste széles háta kissé magas, kecsesnek mondható. Úszói vérvörösek.
Jászkeszeg: többnyire csoportos, folyóvízi hal, de előfordul holtágakban is, mindenevőnek mondható.
Bodorka: az európai vizek legnagyobb számban előforduló a jég alól is fogható halfaja. A fényt, tisztásokat kedveli.
Paduc: a gyors folyású folyók kavicsos, homokos medrű nem túl mély vízrészeit keresi. Télen is táplálkozik.
Küsz: minden folyó és állóvizünkben a nyílt vízen megtalálható csalihal, főleg ruszlit készítenek belőle.
A keszeg méretkorlátozás nélkül fogható ezért nem jegyezzük a fogásokat és az évi összes fogást is csak annyiban különböztetjük meg a kárásztól, (ami idegenhonos), hogy az őshonos halak címszóval írjuk a fogási naplóba.
2019-ben összesen fogott őshonos hal: 343,5 kg.
2019-ben a legtöbb őshonos halat jegyzett a fogási naplójában: Tóth János Egon 27,5 kg.
A képen Pataki Attila látható aki a horgászversenyen szép sikerrel keszegezett.